3. szekció:

Czirfusz Dóra

Szakképzésből a munkaerőpiacra

Több, mint két éve indult el a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal keretein belül – az Elemzési és Pályakövetési Munkacsoport gondozásában – a Szakképzési Pályakövetési Rendszer (SZPR) kialakítása. A pályakövetés célja a szakpolitikai döntéselőkészítési folyamat támogatása mellett

• a minőségbiztosítás,
• az intézmények számára visszajelzés biztosítása,
• pályaorientációs tevékenységek támogatása,
• pályatanácsadás segítése és a szakképzési kínálat optimalizálásának megalapozása.

A pályakövetési eredmények felhasználói között lehetnek a döntéshozók, a munkaerőpiac szereplői, a tanulók és a szülők, továbbá a fenntartók és az intézmények. A pályakövetés kidolgozása során egy olyan komplex módszertan kialakítása volt a cél, amely egyaránt épít az elérhető adminisztratív nyilvántartásokra, és emellett tartalmazza a szakképzésben tanulók személyes véleményét is.

A Kérdőíves modul keretében évente történik adatfelvétel, amely által a képzésben résztvevő tanulók véleménye ismerhető meg, ahol a képzésválasztás motivációja, a képzéssel való elégedettség, a szakképzés utáni tervek mellett többek között az is kiderül, hogy a végzős diákok mennyire ismerik az álláskeresési és munkaerőpiaci lehetőségeket. Az önkéntesen kitölthető online kérdőívet a célcsoportba tartozó diákok a KRÉTA felületen érik el. A 2022/2023-as tanévben összesen 23 758 érvényes válasz érkezett, 16%-os válaszadási ráta mellett.

A válaszokból kiderült, hogy a képzésválasztásban az érdeklődés és a munkaerőpiaci hasznosság játszik leginkább szerepet. A képzés utáni tervekre érkezett válaszok alapján a végzős évfolyamon tanulók legnagyobb arányban a munkaerőpiacon képzelik el magukat néhány éven belül, míg a 16 éves tanulók körében szinte azonos arányban terveznek dolgozni vagy képzésben maradni 3–5 éven belül.

Az Adatintegrációs modul segítségével a végzést követő munkaerőpiaci átlépésről és a munkavállalás jellemzőiről kaphatunk képet. A 2020/21-es tanévben 38840 fő végzős évfolyamon tanuló diákról érhető el pályakövetési adat az Adatintegrációs modulban felhasznált nyilvántartásokban.

Az adatokból kiderül, hogy a 2020/21-es tanévben technikumi évfolyamon végzettek 84,7%-a dolgozik, további 11,0%-uk tanul (szakképzésben, felnőttképzésben vagy felsőoktatásban). A szakképző évfolyamon végzettek között a munkaerőpiacra átlépők aránya 74,2%, további 20,4% tanul szakképzésben vagy felnőttképzésben. Az álláskeresők aránya mindössze néhányszáz fő összesen, míg az „Egyéb” (nem dolgozó és nem is tanuló „NEET”) kategóriába került fiatalok aránya 4–6% között mozog mindkét képzéstípus esetén. Ők azok a fiatalok, akik családot alapítottak, külföldre költöztek, vagy nem jelentek meg egyik vizsgált nyilvántartásban sem.

Modellezési eljárás segítségével (bináris logisztikus regresszió, χ2(7) = 1154,98, p < 0.005) az is kimutatható, hogy a technikumi intézményben való tanulás növeli, míg a hátrányos helyzet, BTMN vagy SNI érintettség csökkenti a sikeres munkavállalás esélyét, ugyanakkor ezek a tényezők régiónként eltérő mértékben hatnak a munkaerőpiaci átlépésre.

Az előadás végén bemutatásra került a szakképzési centrumok számára készülő Pályakövetési riport, amely minden centrum és fenntartó számára tartalmazza intézményeik összesített eredményeit mind a Kérdőíves modul, mind az Adatintegrációs modul alapján.