7. szekció:

Kobolák Dóra

A tanulók differenciált fejlesztése a történelemtanításban
a Komplex Alapprogram keretein belül

A Komplex Alapprogram (KAP) az EFOP-3.1.2-16-2016-00001. számú, „A köznevelés módszertani megújítása a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése céljából – Komplex Alapprogram bevezetése a köznevelési intézményekben” című projekt 2017-ben indult el az Eszterházy Károly Egyetemen. Jómagam történelem – közösségi művelődés osztatlan tanár szakos hallgatóként 2018-tól a Komplex Alapprogram Országos Pedagógusképző és -továbbképző Központban dolgoztam.

Felkeltette az érdeklődésemet a program. Szakember kollégáim munkáját figyelemmel kísértem és már akkor láttam, hogy az alkalmazott módszer egészen más, mint amit én általános és középiskolai diákként megéltem a tanulás során. Tanárjelöltként élmény volt számomra látni a tevékenykedtető, élményalapú módszerek kidolgozását, alkalmazását, a fejlesztés megvalósulását. Kedvet kaptam ahhoz, hogy magam is részleteiben megismerjem a programot és kipróbáljam annak gerincét adó módszerét, a Differenciált Fejlesztést Heterogén Tanulócsoportokban (DFHT) a belső tanítási gyakorlatom során.

Kutatásom célja az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem szakemberei által kifejlesztett differenciált fejlesztést (DFHT) alkalmazó, a Komplex Alapprogram történelem tantárgyhoz kapcsolódó tartalmainak és módszereinek megismerése, módszertanának vizsgálata és elsajátítása, a gyakorlóiskolai tanítási gyakorlatom során.

Célom a program alapelveinek és módszertanának alkalmazása a gyakorló iskolai, valamint az összefüggő tanítási gyakorlat során. További célom a Komplex Alapprogram DFHT módszerének megismerése, valamint a gyakorlóiskolai belső tanítási gyakorlat során annak alkalmazásával kapcsolatban kialakult feltevések megvizsgálása, az eredmények függvényében azok igazolása vagy elvetése.

A Komplex Alapprogramban kiemelt szerepe van a tanítás-tanulás folyamatát segítő módszereknek. A program tanulási-tanítási stratégiájának fókuszában a Differenciált Fejlesztés Heterogén Tanulócsoportokban (DFHT) módszer áll.^[1] A diákok közötti különbség sok dologból fakadhat, mint például a társadalmi pozíció, az eltérő személyiség, vagy a kulturális különbség. A DFHT lehetőséget ad a pedagógusoknak arra, hogy a különbséget csökkentsék és minden tanuló számára egyenlő esélyt biztosítson az oktatás. A KAP – DFHT célja egyben az is, hogy a gyerekek minél nagyobb sikerélménnyel gazdagodjanak, a tanulási eredményeik számukra pozitívak legyenek ezáltal mérsékelve a korai iskolaelhagyást is. A DFHT egyik sikerességét annak köszönheti, hogy egyszerre több tanulási tanítási stratégiát valósít meg. Így nemcsak a tananyag elsajátítása történik meg, hanem lehetőség adódik a mindennapi élethez szükséges kompetenciák elsajátítására is. A tanítási órán az alábbi munkaformák dominálnak:

• párban folyó munka;
• egyénre szabott differenciálás;
• projektmunka;
• drámajáték;
• kooperatív és kollaboratív csoportmunka;
• Komplex Instrukciós Program.

1. ábra: A KAP-DFHT tanulásszervezési formái[2]

Kutatómunkám megkezdésekor feltételeztem, hogy a Komplex Alapprogram, DFHT alkalmazása a történelem órán

• színesebbé és érdekesebbé teszi a tanítási órát a diákok számára az alkalmazott módszerek által;
• jobban ösztönzi a diákokat az aktív részvételre, ezáltal bekapcsolódnak a tanítási-tanulási folyamatba;
• segíti a diákokat – a történelemmel kapcsolatos tevékenykedtető feladatok megoldása által – a történelem tananyag korszakokon átívelő összefüggéseinek a megismerésében;
• hatékonyabban fejleszti a diákokat a saját képességeinek megfelelően egyidőben a tanítási órán.

Hipotéziseim igazolása és kutatómunkám elején kitűzött céljaim elérése miatt kutatásom során először a rendelkezésre álló nyomtatott és elektronikus szakirodalmat tanulmányoztam át. Elemzésemet a differenciált fejlesztés általános jellemzőit bemutató szakirodalmak áttanulmányozásával kezdtem, majd annak történelemórán történő alkalmazását ismertető szakirodalmak megismerésével folytattam. Munkám során áttanulmányoztam a Komplex Alapprogram teljes körű nyomtatott és online ismeretanyagát.

A szakirodalmak feldolgozása során megismertem az Alapprogram koncepcióját, alapelveit, tanítási-tanulási stratégiáját, alprogramjait, ismeretanyagát és módszertanát. Erre alapozva a kutatásom második részében témavezetőm támogatásával, valamint a szakvezetőm jóváhagyásával megfigyelési szempontokat dolgoztam ki, majd a gyakorló iskolában a Komplex Alapprogram DFHT módszer alkalmazásával megvalósított tanítási órákat hospitáltam. Saját tapasztalaton alapuló munkámat a KAP – KAPU Komplex Alapprogram Ügyfélkapu elektronikus szolgáltató rendszerének adatbázisában található történelem tantárgy 5–8. osztály számára készült tanmenet, tematikus tervek, valamint óratervek elemzésével folytattam. Önálló munkám hangsúlyos részét tevékenységem azon fázisa adja, amelynek során a megszerzett kapcsolódó szakirodalmi ismereteimet, hospitálási tapasztalataimat, valamint tartalmi elemző munkámat felhasználva önálló tanítási órákat tartottam a Komplex Alapprogram DFHT módszerének alkalmazásával.

Jelen tanulmány keretei nem teszik lehetővé, hogy kutatómunkám minden részletéről beszámoljak, ezért kutatómunkám empirikus részét emelem ki, amely tartalmazza a DFHT módszer személyes tapasztalaton alapuló megismerését és alkalmazását a gyakorlóiskolai hospitálás és tanítás során.

A rendelkezésemre álló szakirodalom és online szakmai tartalmak elemzése után a módszer további megismerését szolgálta a Komplex Alapprogram KAPU elektronikus szolgáltató rendszerében található történelem tantárgyhoz kapcsolódó tartalmak elemzése és azok egybevetése a NAT2020 történelem tantárgy kerettantervével és az abban megfogalmazott kulcskompetenciákkal.

Hipotéziseim igazolásához az EKKE Gyakorlóiskolájában hospitálási gyakorlatokat, valamint az összefüggő egyéni tanítás során általam tartott tanítási órák tapasztalatait használtam fel. A kutatásom elején megfogalmazott feltételezések beigazolódtak a szakirodalmi elemzés és saját tapasztalaton alapuló munkám során.

1. feltevés: A Komplex Alapprogram, DFHT módszer alkalmazása a történelem órán, színesebbé és érdekesebbé teszi a tanítási órát a diákok számára az alkalmazott módszerek által.
2. következtetés: Kutatómunkám során (tartalomelemzés, hospitálás, tanítás) megbizonyosodtam arról, hogy az alkalmazott tanítási módszer (DFHT) segítségével változatos, a diákok számára érdekes és vonzó, személyre szabott, tevékenykedtető feladatok szervezhetők.
3. feltevés: A Komplex Alapprogram, DFHT módszer alkalmazása a történelem órán jobban ösztönzi a diákokat az aktív részvételre, ezáltal bekapcsolódnak a tanítási-tanulási folyamatba.
4. következtetés: Munkám során bizonyosodott be, hogy a DFHT módszerével megtartott órán a diákok érdeklődők és motiváltak voltak, figyelmesen és aktívan vettek részt a tanítási-tanulási folyamatban.
5. feltevés: A Komplex Alapprogram, DFHT módszer alkalmazása a történelemórán segíti a diákokat – a történelemmel kapcsolatos tevékenykedtető feladatok megoldása által – a történelem tananyag korszakokon átívelő összefüggéseinek megismerésében.
6. következtetés: A KAP DFHT módszerrel megvalósított történelemórán tevékenykedtető és gondolkodtató feladatok által fejlődnek a diákok kulcskompetenciái. Felismerik az összefüggéseket. Megtanulnak rendszerben gondolkodni, amely támogatja a történelmi folyamatok megértését és a korszakokon átívelő összefüggések felismerését.
7. feltevés: A Komplex Alapprogram, DFHT módszer alkalmazása a történelem órán egyidőben hatékonyabban fejleszti a diákokat a saját képességeinek megfelelően a tanítási órán.
8. következtetés: Meggyőződtem arról is, hogy a KAP DFHT módszert alkalmazó órán minden diák részt tud venni a munkafolyamatban a saját tempójában. Egyidőben mindenki fejlődik a saját képességeinek megfelelően. A tevékenykedtető feladatok sokszínűek és a diákok képességeihez mérten testre szabottak, így minden diák számára adható olyan feladat, ami által tud fejlődni. A közös csoportmunkának köszönhetően a diákok egymástól is tudnak tanulni és ezáltal fejlődni óráról-órára.

A kutatásomnak köszönhetően a KAP DFHT módszert nem ismerő, történelmet tanító pedagógusok megismerhetik a program differenciált fejlesztést középpontba állító módszerét és annak előnyeit a történelem tanításában. Dolgozatomban rámutattam arra, hogy a módszer alkalmazása változatossá teheti a tanítási órát, a diákok érdeklődve és aktívan vesznek részt a tanítási-tanulási folyamatban. Ezáltal a diákok esetében javul az ismeretek és összefüggések elsajátítási aránya a történelemórán. Ennek eredményeképpen hatékonyan és személyre szabottan fejlődnek a kulcskompetenciáik.

Lektorálta:
Dr. Pajtókné Dr. habil. Tari Ilona rektor – Eszterházy Károly Katolikus Egyetem

[1] Révész-K. Nagy 2019, 27.

[2] Forrás: K. Nagy Emese – Révész László: Differenciált Fejlesztés Heterogén Tanulócsoportokban