Dr. habil. Révész László, Dr. Kaknics-Kiss Barbara
A gyakorlati felkészítés aktuális kérdései a tanárképzésben
A szaktudományos ismeretek mellett a gyakorlat is fókuszba kerül, a képzés gyakorlati aspektusa kezd felerősödni. Azokat a kompetenciákat is fejlesztenünk kell megfelelő módon az új képzésben, amelyek a pedagógusi kihívásokat egy kicsit könnyebbé teszik. A változások korát éljük, de ez nagyjából két-két és fél évszázadra tekint vissza. Egyetemünkre mindig is a tradíció és az innováció volt jellemző. Azokat a hagyományokat, értékeket, kulturális gyökereket, amelyeket az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és jogelőd intézményéhez kapcsolódik, mindig megtartottuk. Próbáltuk azokat az időszerű kérdéseket is megválaszolni, ami éppen az adott képzési területhez kapcsolódik. Ennek kapcsán alakult ki, hogy egyetemünk a pedagógusképzés tekintetében teljes portfólióval rendelkezik. A csecsemő-kisgyermeknevelő képzésünktől kezdődően az óvodapedagógus, a gyógypedagógus, a tanító, a tanárszakok is megjelennek, illetve neveléstudományi doktori iskolával is rendelkezünk. Tehát azok a hallgatók, illetve kollégák, akik jelentkeznek hozzánk, akár a doktori fokozatot is meg tudják így szerezni. Aki alapképzést végez – majd mesterképzést – lehetősége van maradni a doktori képzésben is. Ennek nagyon komoly értéke és hozadéka van.
Mind az öt karunkon van valamilyen tanárszakunk, és minden karunk érintett a tanárszakok megvalósításában is. A pedagógusképző központnak pedig elsődleges feladata a gyakorlati képzés koordinációja, megszervezése és részben az adminisztratív feladatok ellátása. Ennek van szakmai és adminisztrációs része is. Szakmai területeket tekintve az oktatási rektorhelyetteshez kapcsolódunk, de alapvetően a szervezeti egységünk direktben a rektor irányítása alá tartozik. Három fő olyan csoportunk van a Pedagógusképző Központban, akik ellátják a fent említett feladatokat. A Módszertani Innovációs Csoportban minden egyes tanárszakhoz kapcsolódóan a szakmódszertant oktató kolléga vesz részt. A szakmódszertani alkotóműhelyen, minden szerdán rendszeresen találkozva, az éppen aktuális kérdéseket egyeztetik és vitatják meg a kollégák. Ehhez a csoporthoz tartoznak azok a fejlesztések, innovációk, amelyek a pedagógusképzéshez kapcsolódnak, és a módszertant jelentik. De természetesen a karokkal és a karok intézeteivel is nagyon szoros kapcsolatban vagyunk. A Gyakorlati Képzési Csoportunknak feladata nemcsak a tanárképzés, hanem a tanító, a gyógypedagógia szakhoz és a csecsemő-kisgyermeknevelő képzéshez kapcsolódó gyakorlatok szervezése, adminisztrációja. Továbbá azon szakmai tartalmak segítése, a megvalósításában való részvétel, amelyek egyébként esetleg intézetekhez vannak delegálva.
A Komplex Alapprogram Országos Pedagógusképző és Továbbképző Központunk korábban a Komplex Alapprogram iskolahálózatát és magát a teljes Komplex Alapprogram megvalósítását végezte. Most ennek a csoportnak a feladata az iskolahálózat kialakítása és iskolahálózat bővítése, hiszen az elmúlt időszakban azt tapasztaltuk, hogy évről évre egyre több és több hallgató jelentkezik pedagógusképzésre és ezeknek a hallgatóinknak megfelelő minőségű és színvonalú gyakorlóhelyet szükséges biztosítanunk.
Időről-időre felmerül, hogy mit kellene tanítanunk. Azt látjuk, hogy az ismeretekre, a tudásra nagyon nagy szükség van, de látjuk, hogy időről-időre megfogalmazódik az is, hogy melyek azok a képességterületek, amire a következő időszakban szükség lesz. Korábban az volt a jellemző, hogy szakmákat tanítottunk, és szakmákra készítettük fel a jelentkezőket. Ez javarészt megmarad a továbbiakban is, de látjuk azt, hogy a kompetenciafejlesztés jelentősége fel fog erősödni. Az OECD-nek van egy jóslása, miszerint öt-hét éven belül a jelenlegi szakmák 15–20%-a el fog tűnni, és újak fognak a helyébe jönni, és még nem tudjuk pontosan, hogy melyek ezek a szakmák.
A 10 leginkább erősödő kompetencia 2023 és 2027 között
Az biztos viszont, hogy valamilyen kompetencia van mögöttük. A kreatív gondolkodás, az analitikus gondolkodás, a technológiai műveltség és az előző ábrán látható képességterületek azok, amelyek kiemelésre kerülnek. A felsőoktatási intézménynek szükséges ezeket beemelni a gyakorlatába, és ezért mi az egyik fókuszpontot a képesség-, illetve kompetenciafejlesztésre tettük. Nagyon jó lehetőségeink vannak itt az egyetemen belül, mert a karok közötti együttműködés és a szervezeti egységek közötti együttműködés kiváló, nemcsak a pedagógusképzés területén, hanem egyéb területeken is. Kiváló példája ennek a szakmódszertani alkotóműhely, amiről már korábban tettünk említést, unikális jellegű a hazai rendszerben.
Szerencsére nekünk van gyakorlóiskolánk, és szerencsére kinőttük ezt a gyakorlóiskolát. Nagyon komoly értéket képez a gyakorlóiskola, de adott a kapacitás, amit elbír. Jelenleg akár a rövid ciklusban, akár az osztatlan tanárképzésben, akár a tanítóképzésben résztvevő hallgatóinkat vesszük alapul, az ő létszámuk már meghaladta a gyakorlóiskolai kapacitást. Ezért van szükség a partneriskolai hálózatunkra, illetve amiatt, hogy az elmúlt időszaknak az a tapasztalata, hogy inkább a levelező tagozatos képzés irányába tolódnak el a hallgatói létszámok, és ma már több levelező tagozatos hallgatónk van, mint nappali tagozatos. Emiatt arra van szükség, hogy egy országos lefedettségű iskolahálózatot tudjunk működtetni. Egyetemünk fenntartójának, az Egri Főegyházmegyének nagyon sok olyan köznevelési intézménye van, amelyek nekünk nagyon fontos és potenciális célcsoport.
A gyakorlati felkészítés tekintetében mi a jogszabály adta lehetőségeket maximálisan kiaknáztuk. Minden félévben gyakorlatot biztosítunk a hallgatóink számára, és lehetőséget adunk arra, hogy az első félévtől a tizedik félévig iskolában, iskolai keretek között tudják megtanulni mindazt, amire szükségük van.
Gyakorlati felkészítés - EKKE
„Fókuszban a(z) …” nevet adtuk minden egyes kurzusnak. Az első három kurzust a Pedagógiai Kar Pszichológia és Neveléstudományi Intézet munkatársai dolgozták ki és valósítják meg. Ezek úgynevezett pályaorientációs és pályaszocializációs gyakorlatok. A hatodik félévtől, a Fókuszban a szaktárgytól kezdődnek azok a tanítási gyakorlatok, amely során az adott szakmát, az adott szakot fogják gyakorolni a hallgatóinknak, mivel ennek a rendszernek az is a lényege és központi eleme, hogy ne dobjuk be őket rögtön a mélyvízbe. Tehát a Fókuszban az iskolában, a diákban, a pedagógusban, de még az osztályban sem kell tanítaniuk. Többségben tanárjelöltként hospitálják az iskolai légkört, megismerik a mikroklímát, és ehhez kapcsolódóan különböző feladatokat szükséges teljesíteniük. A hallgatóink az egyetem gyakorlóiskolájában kezdik a gyakorlatot, majd kimennek partneriskoláinkhoz, ott egy más típusú tapasztalatot szereznek, végül visszatérnek a gyakorlóiskolánkba. Mi megtartottuk a záró tanítás intézményét, amelyre a gyakorlatok végén, az Összefüggő egyéni gyakorlatot megelőzően kerül sor. Fontos, hogy ebben az új képzésben mind általános iskolai, mind középiskolai oktatásra, nevelésre fel kell készíteni a hallgatóinkat. Ezért mi a tanítási gyakorlatokat megfeleztük, azaz középiskolában és általános iskolában ugyanannyi időt fog eltölteni a tanítási gyakorlatok során.
A módszertani Innovációs Csoporton belül heti rendszerességgel működő szakmódszertani alkotóműhelynek, és igazából a csoportnak is elsődleges feladata az, hogy megújítsa a pedagógusképzésünket, az egyetem ehhez kapcsolódó szakmai tevékenységének fejlesztését koordinálja, illetve részt vegyen a pedagógusjelöltek szakmai és módszertani fejlesztéséhez és felkészítéséhez kapcsolódó feladatokban.
A teljes gyakorlati rendszer kidolgozását a szakmódszertanos kollektíva végezte el közösen a Pedagógiai Kar képzésben érintett oktatóival, illetve a gyakorlóiskola delegált szakvezetőjének a bevonásával. A szakmódszertani kurzusok tartalmainak összehangolásával kezdtük meg ezt a munkát. Ezt követően ezeket a kurzusokat összehangoltuk a velük párhuzamosan zajló iskolai tanítási gyakorlatokkal. Elkészültek a kurzusleírások, egy értékelési rendszer került kidolgozásra a teljes gyakorlati repertoárhoz. Mindemellett a munkatapasztalat beszámítási eljárásrendet is összeállítottuk. Ez a munkatapasztalat beszámítási eljárásrend tartalmazza azt, hogy bizonyos kurzusoknál milyen kedvezménnyel élhetnek a hallgatók, és ehhez milyen leigazolt munkatapasztalat szükséges. Itt a Tanítsunk Magyarországért programot szeretném kiemelni, mert az is beszámításra kerül, hogyha valaki mentorálást folytat ebben a programban. Kidolgozásra került a Portfóliónak az eljárásrendje is. Ez az eljárásrend tartalmazza azt, hogy a hallgatóknak félévente pontosan milyen típusú és mennyi dokumentumot kell feltölteniük a portfóliójukban. A hallgatóknak ezeket egy új portfóliós felületre kell folyamatosan feltölteniük féléves rendszerességben. Ez lehetővé teszi, hogy a portfólió elkészítése végén, az értékelő, szakmódszertanos kolléga a fejlődési ívét tudja értékelni a hallgató által feltöltött munkák alapján.
Az előző ábra mutatja a gyakorlatok rendszerét párhuzamban a gyakorlati helyszínek feltüntetésével. A negyedik félév gyakorlata következik a gyakorlatok sorában, mert a Fókuszban az osztály nevű kurzus az, amely a Pedagógusképző Központhoz tartozik. A gyakorlat két kredit értékű, a hallgatók partnerintézményben teljesítik, nem szakos mentornál ezt a gyakorlatot. A tartalmi elemei közül kiemelendő az, hogy megismerik az osztályfőnöki munkát, az osztályközösséget, az osztály helyének és szerepének megismerésére kerül sor az iskola közösségében. Hallgatóink a kurzus során részt vesznek olyan intézmények látogatásán, ahol SNI-s és BTMN-es tanulókkal és az őket nevelő pedagógusokkal tudnak találkozni, beszélgetni. Nappali tagozaton csoportos gyakorlaton vesznek részt heti egyszer két órában. Ez a heti kétórás iskolai gyakorlat egyébként a teljes gyakorlati rendszerre majd jellemző lesz. Partnerintézményben, levelező tagozaton pedig egyéni gyakorlatot töltenek. Ez tömbösített formában jelenik meg, és a levelező képzés esetében köznevelési intézményben alkalmazásban álló hallgatók a saját intézményükben is teljesíthetik ezt a gyakorlatot. Ez is jellemző elem lesz majd néhány gyakorlatnál.
A Fókuszban a tanítás a következő kurzusa a hallgatóknak, amit ötödik félévben teljesítenek két kreditértékben, szintén partnerintézményben, nem szakos mentor segítségével. A félév során heti két órában nappali tagozaton csoportosan vesznek részt a gyakorlatokon, levelező tagozaton pedig egyénileg, általában tömbösítve. Félévente hat szakórát látogatnak. Itt próbálunk törekedni a saját szakjuknak megfelelő órák látogatására, de nem kizárólag saját szakos óra kerül látogatásra. Ezeket az órákat pedig megbeszélő órák követik. Megfigyelési szempontok szerint a hallgatóknak három hospitálási naplót kell készíteni egy összegzett reflexióval, amelyet a portfóliófelületre kell feltölteni. A mentor értékel és osztályoz ebben a kurzusban. A megfigyelési alapszempontok közül egy párat, ha kiemelek, akkor a tanóra típusát tenném, az interdiszciplináris megközelítést vagy a tanári kommunikációnak a megfigyelését.
A hatodik féléves kurzusban a Fókuszban a szaktárgy I. elnevezésű gyakorlat következik. Azért kétszer két kreditet látható a táblázatban, mert itt már szakossá válik a gyakorlat. Ez azt jelenti, hogy a kétszakos hallgató az egyik szakján is teljesíti, illetve a másik szakján is teljesíti a Fókuszban a szaktárgy I. nevű kurzust középiskolai szinten. A gyakorlóiskola az elsődleges gyakorlati helyszín, amennyiben a kapacitása ezt már nem bírja, akkor partnerintézménybe kerülnek a hallgatók, és szakos mentor foglalkozik velük. Ebben az esetben is a félév során heti rendszerességgel, csoportos gyakorlaton vesznek részt a hallgatók, félévente hat, a saját szakjának megfelelő szakórát látogatnak, és ezeket megbeszélő órák követik. A meglátogatott órákon a szakvezető irányításával bevonódnak a tanítási tevékenységbe. Szakonként két hospitálási naplót kell készíteniük egy összegzett reflexióval, amely a portfóliófelületre feltöltendő dokumentum. Megfigyelési alapszempontok közül a tan-órán alkalmazott források, eszközök, az órai motiváció, külső és belső koncentráció emelhető ki.
A hetedik félévben A fókuszban a szaktárgy II. elnevezésű gyakorlattal általános iskolai szinten kell teljesíteniük 2 + 2 kreditet, tehát itt is ugyanaz az elv, mint az előzőnél, szakos bontásban. A félév során ebben az esetben is heti két órában, csoportos gyakorlaton vesznek részt, hat saját szakjának megfelelő órát látogat megbeszélő órákkal karöltve. A hallgatók a meglátogatott órákon a szakvezető, majd a mentor irányításával mikrotanításokat végeznek, melyekhez teljes óratervet kell készíteniük. A mikrotanítások és az órák látogatása mellett részt vesznek a szakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tevékenységek valamennyiében. Teljes óratervet kell készíteni a mikrotanításokhoz kapcsolódóan, ami feltöltendő a portfóliófelületre, illetve a megfigyelési szempontok alapján szakonként egy hospitálási naplót reflexióval kell, hogy feltöltsenek. IKT eszközhasználat, tanóraértékelés, differenciálás, a tanár tanórát előkészítő munkájának megfigyelése, amelyek szerepelnek az alapszempontokban, amely alapján el kell készíteni a dokumentációját a hallgatónak.
A következő gyakorlat a Tanítási gyakorlat I. A hallgató ezt általános iskolai szinten végzi, a gyakorlati helyszín hasonlóan alakul, mint az előző kettő esetében. A nappali tagozaton heti 2 óra csoportos gyakorlaton vesznek részt és egyhetes egyéni gyakorlatot töltenek el 5–8 óra tanítással. A levelező tagozaton 5–8 órát tanítanak, itt nem csoportosan, hanem egyénileg teszik meg.
A Tanítási gyakorlat II. végén a hallgató választhatja azt, hogy a félév végén teljesíti a zárótanítását, amennyiben a szakvezető ehhez hozzájárul. A Tanítási gyakorlat II. követi a Tanítási gyakorlat I-et. Középiskolai szinten kell teljesíteni a gyakorlatot, 2 + 2 kredit értékben. Tartalmi elemei pedig megegyeznek a Tanítási gyakorlat I. elemeivel. Amennyiben a hallgatók Tanítási gyakorlat I. esetében nem teljesítette a zárótanítását, akkor a Tanítási gyakorlat II. gyakorlat mindenféleképpen zárótanítással kell, hogy befejeződjön. A portfólióban feltöltendő dokumentumokat együtt kezeljük a Tanítási gyakorlat I. és II. esetében. A portfólióba feltöltendő a zárótanítás teljes anyaga, a zárótanításhoz kapcsolódó önreflexió, három különböző típusú óratervezetet egy összegzett reflexióval és egy darab hospitálási napló szintén reflexióval. Az Összefüggő egyéni gyakorlat a 10. félévben zárja a gyakorlatok sorát. Ezt a gyakorlatot választható szinten teljesítheti a hallgató, külső gyakorlóhelyen. A partneriskola hálózat nagy volumenű fejlesztése zajlik jelenleg. Az a célunk, hogy hallgatóink partneriskola hálózaton belüli iskolában teljesítsék az összefüggő gyakorlataikat is. Az összefüggő gyakorlat időtartama fél év, heti kettő-öt óra megtartása kötelező szakonként, illetve részvétel egyéb iskolai tevékenységben is. A portfólióba feltöltendő dokumentumok az összefüggő gyakorlat során: annak az intézménynek, amelyben végzi a gyakorlatát, a rövid bemutatása, öt darab komplex óratervezet reflexióval, két darab hospitálási napló egy összehasonlító reflexióval, minimum egy mérőeszköz, amelynek az alkalmazására is sor kerül, értékeléssel, illetve tantárgyhoz kötődő tanórán kívüli tevékenység bemutatása reflexióval, valamint pedagógiai, pszichológiai tartalmak.
A következőkben 10 féléves képzésünk mellett a rövidebb képzéseket, az alapképzést követő és az úgynevezett rövid ciklusú képzéseinket szeretnénk bemutatni az iskolai gyakorlatok tekintetében. Az alapképzést követően kétszakos osztatlan tanárképzésben hat félévet kell teljesítenie a hallgatónak. A teljes gyakorlati rendszer besűrítésre került hat félévbe, teljesíteni kell a képzésben részvevőknek minden olyan gyakorlatot, amely a fent leírt tíz féléves képzésben megjelenik.
A rövid ciklusú képzések közül az első a tanító végzettség birtokában, ha valaki tanári szakképzettség megszerzését szeretné. Négy félév alatt két gyakorlat, ami teljesítendő a harmadik–negyedik félévben a Tanítási gyakorlat I-II., illetve az Összefüggő egyéni gyakorlat negyedik félévben. A diszciplináris alap vagy mesterfokozat birtokában, hogyha azonos szakterületen egyszakos tanárképzésre jelentkezik valaki, két félév alatt tudja megszerezni a diplomáját. Kicsit másabb típusú tanítási gyakorlatot végez, mint a többi képzés esetében teljesítendő Tanítási gyakorlat I. és II. Ez annyit jelent, hogy ezek a hallgatóink, akik ilyen végzettség birtokában jönnek be, nem rendelkeznek tanítási, iskolai tapasztalattal, ezért nekik a Tanítási gyakorlat I. alatt többségben hospitálásra kerül sor, és kevesebbet tanítanak, a Tanítási gyakorlat II. alatt pedig már inkább a tanításé a főszerep. A tanári szakképzettségnek részben megfelelő képzés esetében, három félév alatt 90 kreditet kell megszerezniük a hallgatóknak két féléves tanítási gyakorlatot teljesítve.
Pedagógus vagy tanári végzettséggel újabb tanári diploma megszerzésénél három félév a képzési idő. Itt szintén a hospitálás-tanítás típusú Tanítási gyakorlat I-II.-t illesztettük a rendszerbe. Ennek az az oka, hogy a pedagógus végzettség lehet olyan típusú, amely esetében nincs konkrét oktatási tapasztalat a hallgatónak (szociálpedagógia, BA vagy MA végzettséggel, gyógypedagógus tanár, főiskolai szintű pedagógiai szakos nevelő). Abban az esetben, amikor általános iskolai tanári szakképzettség birtokában azonos szakterületre jelentkezik a hallgatónk, akkor két félév alatt 60 kreditet kell teljesítenie, és egy Tanítási gyakorlatot kötelező elvégeznie a második félévben. A Tanítási gyakorlat során gyakorlóiskolában vagy partnerintézményben kizárólag középiskolai szinten gyakorolnak a hallgatók. Egyéni beosztás alapján 5–7 órát tanítanak. Tanári szakképzettség birtokában újabb tanári szakképzettség megszerzése esetén négy félévet kell hallgatniuk a hallgatóinknak 120 kredit értékben, és a negyedik félév zárul Tanítási gyakorlattal. Tanári végzettséggel, ha szaktanári végzettség megszerzését szeretné a hallgató, két féléves képzést kell teljesítenie és a második félévben Tanítási gyakorlattal zárul a képzése. A diszciplináris mesterfokozatra épülő szakmai tanárképzés során (pedagógiatanár, közgazdásztanár) két félév alatt 60 kreditet kell teljesíteniük a hallgatóknak, és a Tanítási gyakorlat I-II. (hospitálás, tanítás) típusú gyakorlat, illetve egy négyhetes összefüggő egyéni gyakorlat során szerzik meg tapasztalataikat a partneriskolában.
Közgazdásztanár képzésre többféle bemenettel tudnak jelentkezni a hallgatók. Például, ha közgazdász alapképzés végzettsége van a jelentkezőnek, akkor három félév alatt 90 kreditet kell teljesítenie. A Tanítási gyakorlat (hospitálás, tanítás) I-II.-t és az Összefüggő hathetes gyakorlatot, ami a tanári felkészítés 60 kreditjéből tevődik ki. Amennyiben szakoktatói végzettség birtokában jelentkezik valaki közgazdásztanárnak, akkor a négy félév alatt teljesítheti a képzést, amelynek része a Tanítási gyakorlat és az Összefüggő négyhetes egyéni gyakorlat. Szakképző intézményi munkatapasztalattal és Gazdaságismeret tanárszak végzettség birtokában két félév a képzési idő. Mindkét esetben a második félévben kell teljesíteni a Tanítási gyakorlatot. Egy kicsit különbözik a szakmai, illetve a tanári felkészítési kredit megoszlása, de összesen 60-60 kredit teljesítendő kötelezően mindkét esetben. Közgazdásztanár pedagógusvégzettség birtokában, egy újabb tanári szakképzettség megszerzése esetén négy félév alatt 120 kreditet kell teljesíteni. A tanári szakmai kredit 100 kredit, a tanári felkészítés 20 kredit, melynek része a Tanítási gyakorlat I-II.
A Természettudomány-környezettan szakos tanár (Z-szak) esetében is többféle előképzettséggel tudnak belépni a hallgatóink a képzésbe. Alapképzést követően 120 kreditet kell teljesíteniük négy félév alatt. Diszciplináris mesterképzést követően négy félév vagy két félév a képzési idő. Tanári szakképzettséget követően, amennyiben valakinek természetismeret-környezettan tanári szakja van, akkor két féléves a képzés, de ha fizika, kémia, biológia vagy földrajz tanári szakkal rendelkezik, akkor négyfélévessé válik a képzés. Más tanári, tanítói vagy gyógypedagógiai szakképzettség birtokában 180 kreditet kell teljesíteni 6 félév alatt, amennyiben valaki természettudomány-környezettan szakos tanár szeretne lenni.
