Dr. habil. Hanák Zsuzsanna - Dr. Mogyorósi Zsolt

Pedagóguskompetenciákra való felkészítés az új tanárképzésben

Bevezetés

Napjainkban az egész országban pedagógusképzési innováció zajlik. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Pszichológia Intézete egy új, gyakorlatorientáltabb tanárképzés kidolgozásában kapott feladatokat, amelyet már a 2024/2025-ös tanévben elindított az egyetem, a felsőoktatásért felelős miniszter által felügyelt pilot program keretén belül.

A tervek szerint az új programban már a következő elemek lesznek jelentősek a tanári szakképzettség terén:

• szakmai felkészítés;
• a tanárszak szerinti szakterületi (szaktudományos, szakmódszertani) tudás;
• a pedagóguskompetenciák fejlesztését szolgáló ismeretek;
• szakdolgozat;
• gyakorlati felkészítés;
• iskolai pályaismereti, pályaszocializációs gyakorlat, szakmódszertani gyakorlat;
• iskolai tanítási gyakorlat;
• a köznevelési intézményben, szakképző intézményben teljesített összefüggő egyéni iskolai gyakorlat;
• portfólió.

Egyetemünk (mely tradicionálisan tanárképzéssel foglalkozó felsőoktatási intézmény) egyik fontos feladata a pedagógusképzés megújítása, az egyetem módszertani, szakmai tevékenységeinek és fejlesztésének kialakítása, elsősorban a pedagógusjelöltek szakmai és módszertani felkészítéséhez kapcsolódó fejlesztési feladatokban. A módszertani megújulás fókuszában a pedagógiai hatékonyság és hallgatóink eredményességének növelése áll. Közös célunk a felsőoktatási tevékenység szakmai megalapozottságának erősítése, az oktatás fejlesztése, a tanulás-tanítás hatásfokának növelése. Ezzel összefüggésben a tanárszakos hallgatók gyakorlati képzésének megújítása érdekében a külső partneri helyszíneken mentoráló pedagógusokkal folyamatos szakmai kapcsolatot tartunk. (Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Kollégium; Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakgimnázium, Gimnázium és Kollégium; Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Jó Pásztor Óvoda, AMI.)

Véleményünk az, hogy a pedagóguskompetenciák fejlesztését szolgáló ismeretek között a pszichológiai tartalmak megjelenése alapvető. Intézetünk két tantárgy kidolgozására kapott lehetőséget 3-3 kredit értékben, heti 2-2 tanórában:

• „A tanulói fejlődés, megismerés és egyéni bánásmód pszichológiája”;
• „A tanári tevékenység pszichológiai alapjai”.

A következőkben e tantárgyak bemutatására kerül sor, majd felvázoljuk a „Fókuszban a diák” tantárgyunkat, mely megvalósításában a Tanárképző Központunkkal közösen veszünk részt.

„A tanulói fejlődés, megismerés és egyéni bánásmód pszichológiája” tantárgy bemutatása

A tantárgy célja a fiatal kollégák felkészítése a kompetenciakörükbe tartozó tanulók professzionális módszerekkel történő megismerésére, az egyéni bánásmódot igénylő tanulók felismerésére, hatékony nevelésére, oktatására. Olyan elméleti és gyakorlati ismeretek kialakítása a fiatal kollégáknál, amelyek segítséget nyújtanak számukra a tanulóik megismerésében, így a tanítási-tanulási folyamat hatékonyabbá tételében. A tantárgy tartalma:

• A fejlődéslélektan tudománya, helye a pszichológia tudományok rendszerében, jelentősége az iskolai tanári munkában.
• A tanulói fejlődését meghatározó tényezők.
• A gyermek intrauterin fejlődése és a születés.
• A fejlődés jellemzői születéstől az iskolába lépésig, az iskolaérettség jelentősége.
• A fejlődés folyamata, pszichikus sajátosságok a kisiskoláskorban.
• A fejlődés folyamata, pszichikus sajátosságok a serdülő- és ifjúkorban.
• A környezeti hatások szerepe a gyermekek fejlődésében, az új információhordozók, infokommunikációs technikák (pl. számítógép, internet stb.) hatása a gyermekek fejlődésére.
• A tanulói megismerés és egyéni bánásmód szemléletének kialakulása, az integráció és az inklúzió fogalmának és gyakorlatának megjelenése a köznevelésben.
• A tanulók megismerésének módszerei.
• A tanulók közötti különbségek, az átlagtól való eltérést jelző tünetek, a tanulási nehézség, tanulási zavar és tanulási akadályozottság fogalma. A kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő tanulók.
• A tanulási nehézség felismerése és módszerek a tanulás-tanítás folyamatában: lemaradó tanulók, lassan tanulók, helytelen szokásokkal, módszerekkel tanulók kezelése az iskolában.
• Tanulási zavarok csoportosítása; a „tanulási zavar”; alap kultúrtechnikák elsajátításának zavara (dys-); a viselkedési, magatartási zavarok; a hiperaktivitás; az impulzivitás; a figyelemzavar és a figyelemzavar hiperaktivitással.
• A sajátos nevelési igényű tanulók (SNI), az integráció – inklúzió, a szegregált és az integrált nevelés sajátosságai.
• A tehetséges tanulók az iskolában.
• Pedagógiai munkát segítő intézmények, a tanulók megismerése és egyéni bánásmódja alapján végzett szakvélemények értelmezése, tanulmányozása.

A tantárgy célja a kialakított tartalom, a fejlesztendő kompetenciákra épülnek. Széleskörű ismeretekre támaszkodnak a kiemelt figyelmet igénylő (hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő) tanulók nevelése és fejlesztése témakörökben. Megbízható ismereteket ad át a tanulók megismerésének pedagógiai és pszichológiai módszereire vonatkozóan. A félév végére hallgatóink tisztában lesznek az integráció és inklúzió fogalmával, fajtáival, valamint az integrált és inkluzív nevelés iskolán belüli megvalósíthatóságának lehetőségeivel is.

A kompetenciákat részletezve leírható, hogy a tantárgy alapját a következő kompetenciák kialakítása adták:

A tanulás támogatása

Tudás: Tudja, hogy a megfelelő tanulási légkör megteremtéséhez figyelembe kell venni a tanulók sajátosságait, ötleteit, kezdeményezéseit.

Képesség: Képes nyugodt, biztonságos és az eredményes tanulást segítő tanulási környezet megszervezésére. Képes az érdeklődés, a figyelem folyamatos fenntartására, a megértés élményének biztosítására, a tanulási nehézségek felismerésére a tanított korosztályi csoportban, és a felnőttoktatás keretében is.

Attitűd: Fontosnak tartja a tanulókkal való együttműködés, társasmegértés megvalósítását a tanulási folyamat hatékonyságának érdekében, továbbá figyelembe veszi a tanulók sajátos igényeit, ötleteit, kezdeményezéseit, az optimális tanulási környezet, tanulási légkör szempontjából.

Törekszik az életkori, egyéni és csoport-sajátosságoknak megfelelő aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására.

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése

Tudás: A szakképzett tanár széles bázisra épülő interdiszciplináris tudással rendelkezik a tanulói személyiség sajátosságairól és fejlődéséről, személyiségalakító munkája értékrendjének alapjait az alaptörvény szellemében határozza meg. Széles körű ismeretekre támaszkodik a kiemelt figyelmet igénylő (hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő) tanulók nevelése és fejlesztése során. Megbízható ismeretei vannak a tanulók megismerésének pedagógiai és pszichológiai módszereire vonatkozóan. Tisztában van az integráció és az inklúzió fogalmával, fajtáival, valamint az integrált és az inkluzív nevelés iskolán belüli megvalósíthatóságának lehetőségeivel. Ismeri az online környezet sajátosságait, átlátja a virtuális világ személyiségfejlődésre gyakorolt hatásait.

Képesség: A szakképzett tanár képes árnyalt és minden részletre kiterjedő képet kialakítani a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlettségi szintjéről. A tanulókat egymás elfogadására, kölcsönös támogatására és előítéletmentes együttműködésre neveli. A szakképzett tanár képes a különböző adottságokkal, képességekkel és tudással rendelkező tanulók és tanulócsoportok differenciált fejlesztésére, valamint a tanítási és fejlesztési módszerek szakszerű megválasztására, alkalmazására, a pályaorientáció segítésére.

Attitűd: Nyitott a kiemelt figyelmet igénylő tanulók speciális szükségleteire, elfogadó attitűddel viszonyul a tanulói közösségben megjelenő heterogenitásához. Ösztönzi a tanulók közti konstruktív véleménycserét, kiaknázza az együttnevelésből fakadó lehetőségeket, fejleszti a tanulók empátiás képességét és toleranciáját.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés

Tudás: A szakképzett tanár megalapozott neveléstudományi, pszichológiai és szociológiai tudással rendelkezik a szocializációról, a perszonalizációról, az egyéni bánásmódot igénylő és a hátrányos helyzetű tanulókról, valamint a társadalmi és csoportközi folyamatokról.

Képesség: Képes az iskolai és osztálytermi, továbbá a különböző tanulási környezetben megvalósuló toleráns, esélyteremtő légkör megteremtésére.

Attitűd: A szakképzett tanár felelősségteljesen viszonyul a tanulók személyiségfejlesztéséhez, törekszik mindenkiben meglátni és felmutatni az értékeket, valamint pozitív érzelmekkel (szeretettel) viszonyulni minden tanítványához. Érzékeny a tanulók egyéni problémáira. A szakképzett tanár elkötelezett a nemzeti és egyetemes értékek iránt, szociális érzékenység, segítőkészség jellemzi. Törekszik úgy nevelni, hogy tanítványai mások véleményét és értékeit tiszteljék. Kész figyelembe venni az adott tanulócsoport sajátosságait, szociális felkészültségét.

Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás

Tudás: Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól és hatásairól.

Képesség: Képes a szakszerű, nyílt és hiteles kommunikációra tanulókkal, szülőkkel, tanártársaival, valamint az iskolai és az iskolán kívüli munkatársaival. A szakképzett tanár pedagógiai helyzetekben képes mérlegelésre, együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, támogató kommunikációra.

Attitűd: Hivatástudattal kezeli a konfliktushelyzeteket, a problémák feltárását, illetve megoldásuk érdekében szakmai segítséget kér és elfogad. Betartja a pedagóguspálya jogi és etikai normáit.

Autonómia és felelősségvállalás: Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban. Vállalja a kezdeményező szerepét a szakmai együttműködés kialakítására. Egyenrangú partner a szakmai kooperációban.

A tantárgy kialakítása során külön figyelmet fordítottunk a köznevelési és módszertani tartalmakra, valamint további módszertani tartalmakra egyaránt. Lényeges a köznevelési intézményekben tanuló diákok testi és pszichikus jellemzőinek, sajátosságainak érési, fejlődési folyamatának ismerete, gondolunk itt például a tanuláshoz szükséges részképességek fejlődésére, a fejlettség fontosságára, vagy a tipikus és atipikus fejlődési jellemzőkre, illetve az integráció és az inklúzió fogalmának és gyakorlatának megjelenésére a köznevelésben.

További módszertani tartalmak magukba foglalják a tanulók megismerésének módszereit, melyek a pedagógus kompetenciakörbe tartoznak (megfigyelés, interjú, kérdőiv, dokumentumelemzés, ezek felvétele, értékelése, felhasználása az iskolai gyakorlatban). Tartalom továbbá a tanulók közötti különbségek, az átlagtól való eltérést jelző tünetek, a tanulási nehézség, tanulási zavar és tanulási akadályozottság fogalmai. A köznevelésben fontos a kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő tanulók megjelenése az iskolákban és a rájuk vonatkozó, speciális módszertani ajánlások ismerete. (A tanulási nehézség felismerése és módszerek a tanulás-tanítás folyamatában: lemaradó tanulók, lassan tanulók, helytelen szokásokkal, módszerekkel tanulók kezelése az iskolában. A tanulási zavarok csoportosítása; a „tanulási zavar”; alap kultúrtechnikák elsajátításának zavara (dys-); a viselkedési, magatartási zavarok; a hiperaktivitás; az impulzivitás; a figyelemzavar és a figyelemzavar hiperaktivitással. A sajátos nevelési igényű tanulók (SNI), az integráció – inklúzió, a szegregált és az integrált nevelés sajátosságai és a tehetséges tanulók egyéni bánásmódja az iskolában.) A tantárgy érinti a pedagógiai munkát segítő intézmények, a tanulók megismerése és egyéni bánásmódja alapján végzett szakvélemények értelmezésére vonatkozó elméleti alapokat.

Elvárt tanulási eredményként várunk olyan elméleti és gyakorlati ismeretek megléte a fiatal kollégáknál, amelyek segítséget nyújtanak számukra a tanulóik megismerésében, egyéni bánásmódjában, így a tanulási-tanítási folyamat hatékonyabbá tételében

Számonkérés módja gyakorlati jegy, mely a hallgatók elméleti tudásának felmérésén túl a hallgatók által választott és elvégzett projektmunka eredményeit is magába foglalja.

„A tanári tevékenység pszichológiai alapjai” tantárgy bemutatása

A tananyag célja a tanári tevékenység szempontjából fontos pszichológiai tartalmak áttekintése az iskola világára jellemző szociálpszichológiai, neveléslélektani, személyiségfejlődési folyamatok tanulmányozása révén. A fiatal kollégák képet kapnak a csoport, csoportfejlődés, csoportdinamika sajátosságainak jellemzőiről, a személyiségjellemzőkről, a személypercepció, sztereotípiák, attitűdök, előítéletek kialakulásának módjáról, elméleteiről, azok iskolai megjelenési módjairól, az ezekkel kapcsolatos kérdésekről és azok megoldásairól. A tananyag segít abban is, hogy a fiatal kollégák képesek legyenek felismerni és kezelni az iskolai nézeteltéréseket, konfliktusokat, kommunikációs helyzeteket.

A következő témakörök kerülnek feldolgozásra:

• A tanári tevékenység pszichológiai alapjai, azaz a szociálpszichológia a neveléslélektan és a személyiséglélektan fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében és jelentősége az iskolai tanári munka gyakorlatában.
• A családi és az intézményes szocializáció fő jellegzetességei. Az iskolai szocializáció jelentősége a tanulói személyiség fejlődésében.
• A személyiség fogalma, fejlődését meghatározó tényezők.
• A klasszikus pszichológiai irányzatok személyiség-felfogása és ezek jelentősége napjaink iskoláiban.
• A modern személyiségelméletek és ezek jelentősége napjaink iskoláiban.
• A személypercepció, sztereotípiák, előítéletek fogalmainak definiálása, megjelenése és kezelése az iskolai közösségekben.
• Attitűdök, nevelői attitűdök, vezetési stílusok jellemzése és hatása a tanulói személyiségfejlődésre.
• Pygmalion effektus, a tanári elvárások hatása a tanulókra.
• A csoport, mint szociálpszichológiai jelenség, iskolai csoportok jellegzetességei.
• Az osztálytermi kommunikáció jellegzetességei, tanár-diák interakciók.
• Az iskolai tanulás motiválása, a metakogníció szerepe a megismerésben.
• A hatásos dicséret, büntetés és a fegyelmezés pszichológiai háttere az iskolában.
• A végzettség nélküli, korai iskolaelhagyás problémakörének megközelítése a pedagógiai pszichológia nézőpontjából.
• A tanári tevékenység eredményességének háttértényezői a jelentős pszichológiai irányzatok tükrében.

E tantárgyunknál is a cél és a kialakított tartalom a fejlesztendő kompetenciákra épülnek. Ezek meghatározzák, hogy a szakképzett tanár megalapozott neveléstudományi, pszichológiai és szociológiai tudással rendelkezik a szocializációról és a perszonalizációról, az egyéni bánásmódot igénylő és a hátrányos helyzetű tanulókról, valamint a társadalmi és csoportközi folyamatokról. A szakképzett tanár tudományos kutatásokkal igazolt tudással rendelkezik a különböző tanulási környezetben megvalósuló szocializációs folyamatokról és ezek hatékony kezelésének lehetőségeiről, a csoport, a csoportfejlődés és a közösségek formálódásának pszichológiai, szociológiai és kulturális sajátosságairól, az esélyteremtési lehetőségekről. Ismeri a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó, fontosabb feltáró módszereket, valamint a kutatási eredményekkel bizonyítottan eredményes fejlesztésüket elősegítő pedagógiai módszereket.

A kompetenciákat részletezve leírható, hogy a tantárgy alapját a következő kompetenciák kialakítása adták.

A tanulás támogatása

Tudás: Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző motivációelméletekről, azok iskolapedagógiai alkalmazhatóságáról, továbbá a tanulási motiváció felismerésének és fejlesztésének módszereiről. Rendelkezik a tanulási környezet fizikai, emocionális, társas, tanulási sajátosságainak, feltételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel.

Képesség: A szakképzett tanár képes a tanulási-tanítási céloknak megfelelő oktatási stratégiákhoz a motivációt, a differenciálást, a tanulói aktivitást biztosító, a tanulók gondolkodási, problémamegoldási és együttműködési képességének fejlesztését segítő módszerek, szervezési formák adekvát alkalmazására.

Attitűd: Fontosnak tartja a tanulókkal való együttműködés, társasmegértés megvalósítását a tanulási folyamat hatékonyságának érdekében, továbbá figyelembe veszi a tanulók sajátos igényeit, ötleteit, kezdeményezéseit az optimális tanulási környezet és légkör szempontjából. Törekszik az életkori, az egyéni és a csoport-sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására.

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése

Tudás: A szakképzett tanár széles bázisra épülő interdiszciplináris tudással rendelkezik a tanulói személyiség sajátosságairól és fejlődéséről, személyiségalakító munkája értékrendjének alapjait az alaptörvény szellemében határozza meg. Nevelési gyakorlatát jól megalapozó ismeretekkel rendelkezik a szocializáció minden színteréről és a perszonalizáció folyamatát meghatározó tényezőkről.

Képesség: A tanulókat egymás elfogadására, kölcsönös támogatására és előítéletmentes együttműködésre neveli. Tudatosan teremt olyan pedagógiai helyzeteket, amelyek a leghatékonyabban támogatják a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését. Képes az elért eredmények tükrében saját szakmai álláspontját és a tanulókról alkotott képét revideálni, és ennek megfelelően az új fejlesztési stratégiáit meghatározni.

Attitűd: Elfogadó attitűddel viszonyul a tanulói közösségben megjelenő heterogenitáshoz. Ösztönzi a tanulók közti konstruktív véleménycserét.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés

Tudás: A szakképzett tanár megalapozott neveléstudományi, pszichológiai és szociológiai tudással rendelkezik a szocializációról és a perszonalizációról, az egyéni bánásmódot igényőó és a hátrányos helyzetű tanulókról, valamint a társadalmi és csoportközi folyamatokról. A szakképzett tanár tudományos kutatásokkal igazolt tudással rendelkezik a különböző tanulási környezetben megvalósuló szocializációs folyamatokról és ezek hatékony kezelésének lehetőségeiről, a csoport, a csoportfejlődés és a közösségek formálódásának pszichológiai, szociológiai és kulturális sajátosságairól, az esélyteremtési lehetőségekről. Ismeri a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket, valamint a kutatási eredményekkel bizonyítottan eredményes fejlesztésüket elősegítő pedagógiai módszereket.

Képesség: A szakképzett tanár képes a rá bízott tanulókból közösséget formálni, a csoportok, közösségek számára olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek biztosítják a közösségek fejlődését és egészséges működését. Mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során képes alkalmazni az együttműködést segítő, motiváló módszereket. Képes a konfliktusok és a bántalmazás megelőzésére és adott esetben hatékony kezelésére. Aktívan közreműködik a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének, felelős, aktív szerepvállalásának kialakításában.

Attitűd: A szakképzett tanár felelősségteljesen viszonyul a tanulók személyiségfejlesztéséhez, törekszik mindenkiben meglátni és felmutatni az értékeket, valamint pozitív érzelmekkel (szeretettel) viszonyulni minden tanítványához. Törekszik úgy nevelni, hogy tanítványai mások véleményét és értékeit tiszteljék. Nyitott a különböző tanulási környezetekben megvalósuló szocializációs, támogató folyamatok lehetőségeinek megismerésére, elfogadja és érti azok működését. Kész figyelembe venni az adott tanulócsoport sajátosságait, szociális felkészültségét. Törekszik a tanulók nézetrendszeréről minél több ismeretet szerezni.

A tantárgy kialakítása során e tantárgyunknál is külön figyelmet fordítottunk a köznevelési és módszertani tartalmakra, valamint további módszertani tartalmakra egyaránt. Köznevelési és módszertani tartalmak esetében lényeges a köznevelési intézményekben megjelenő szociálpszichológia, neveléslélektan, személyiséglélektan kompetenciakörébe tartozó témakörök tartalma és jelentősége az iskolai tanári munka gyakorlatában. További módszertani tartalmak közül kiemeltük a személypercepció, sztereotípiák, előítéletek kezelését az iskolai közösségekben, a Pygmalion effektust, a tanári elvárások hatását a tanulókra, az iskolai csoportokkal való foglalkozás tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon egyaránt, az osztálytermi kommunikáció, a hatásos dicséret, büntetés és a fegyelmezés jelentőségét az iskolában, jó gyakorlatokat a konfliktuskezelésben, de az iskolai tanulás motiválása, a metakogníció szerepe a megismerésben is felhasználható ismeret a köznevelésben.

Elvárt tanulási eredményként megfogalmaztuk, hogy a fiatal kollégák ismerjék a tanári tevékenység szempontjából fontos pszichológiai tartalmakat, az iskola világára jellemző szociálpszichológiai, neveléslélektani, személyiségfejlődési folyamatokat. Tudják a csoport, csoportfejlődés, csoportdinamika sajátosságainak jellemzőit, a személyiség elméleteit, a személypercepció, sztereotípiák, attitűdök, előítéletek kialakulásának folyamatát, azok iskolai megjelenési módjait, probléma esetén a beavatkozás iskolai lehetőségeit

Számonkérés módja gyakorlati jegy, mely a hallgatók elméleti tudásának felmérésén túl, a hallgatók által választott és elvégzett projektmunka eredményeit is magába foglalja.

„Fókuszban a diák” tantárgy bemutatása

Örömünkre szolgált, hogy a Pszichológia Intézet a Pedagógusképző Központtal közösen gondozza a „Fókuszban a diák” tantárgyat, amely az iskolai pályaismereti, pályaszocializációs gyakorlat, szakmódszertani gyakorlatok közé tartozik.

A tantárgy alapvető célja, hogy szocializálja a hallgatókat a pedagógusi pályára. További cél, hogy a hallgatók szerezzenek ismereteket a pálya jellemzőiről, különös tekintettel a tanulókkal kapcsolatos tevékenységekről, ill. a tanulók tevékenységéről az oktatás és nevelés különböző színterein. A hallgatók különböző iskolai helyzeteket figyelnek meg és vesznek részt programokban: tehetséggondozás; pályaorientáció; felzárkóztatás, differenciálás; mentorálás, versenyfelkészítés; esélyteremtés, motiváció, személyiségfejlesztés. A hallgatók a tanórán és iskolán kívüli tevékenységekkel ismerkednek meg, a tanári tevékenység komplexitását jelentő olyan területekkel, mint a tanulmányi kirándulás, iskolai táborok, ünnepségek, ünnepélyek, színház- és múzeumlátogatások szervezése, lebonyolítása. Betekintést nyernek a tanulószobai foglalkozások, az egész napos iskola, fakultációk, szakkörök megszervezésének sajátosságaiba, a munkaközösségek működésébe. Az iskolai gyermekvédelem, az osztályfőnök tevékenységrendszere is része e gyakorlatnak.

A hallgatók bázisiskolákban teljesítik a gyakorlatot, egyetemi mentor („e-mentor”) és a bázis iskolában dolgozó iskolai mentor („i-mentor”) támogatása és felügyelete alatt. A bázis iskolai gyakorlatokat a félév elején megelőzi a gyakorlatra történő felkészítés, amely az egyetemen történik, majd a hallgató az iskolában elvégzi a feladatokat az „i mentor” felügyelete, és az „e” mentor szakma szupervíziója mellett, majd a félév végén egyetemi keretek között beszámol az elvégzett szakmai feladatok teljesítéséről. E tantárgyunknál is a cél és a kialakított tartalom, a fejlesztendő kompetenciákra épülnek:

A tanulás támogatása

Tudás: Tisztában van a különböző tanulási környezetek tanulási eredményességet potenciálisan befolyásoló hatásaival. Tudja, hogy a megfelelő tanulási légkör megteremtéséhez figyelembe kell venni a tanulók sajátosságait, ötleteit, kezdeményezéseit.

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése

Tudás: A szakképzett tanár széles bázisra épülő interdiszciplináris tudással rendelkezik a tanulói személyiség sajátosságairól és fejlődéséről, személyiségalakító munkája értékrendjének alapjait az alaptörvény szellemében határozza meg. Nevelési gyakorlatát jól megalapozó ismeretekkel rendelkezik a szocializáció minden színteréről és a perszonalizáció folyamatát meghatározó tényezőkről.

Képességek: A szakképzett tanár képes árnyalt és minden részletre kiterjedő képet kialakítani a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlettségi szintjéről.

Attitűd: Nyitott a kiemelt figyelmet igénylő tanulók speciális szükségleteire, elfogadó attitűddel viszonyul a tanulói közösségben megjelenő heterogenitásához. Ösztönzi a tanulók közti konstruktív véleménycserét, kiaknázza az együttnevelésből fakadó lehetőségeket, fejleszti a tanulók empátiás képességét és toleranciáját.

A bázisiskolákban elvégzett tevékenység egyértelműen szocializálja a hallgatót a pedagógusi pályára, ismereteket ad a pálya jellemzőiről, különös tekintettel a tanulókkal kapcsolatos tevékenységekről, ill. a tanulók tevékenységéről az oktatás és nevelés különböző színterein. Megalapozza a módszertani kurzusokat, az iskolai tanítási gyakorlatokat.

Összegzés

Reményeink szerint az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Pszichológia Intézete a továbbiakban is szerepet kap a gyakorlatorientált tanárképzés megvalósításában. „A tanulói fejlődés, megismerés és egyéni bánásmód pszichológiája” elnevezésű tantárgyunk hallgatóink számára a 2024–2025 tanév 2. félévben lesz meghirdetve, míg „A tanári tevékenység pszichológiai alapjai” a képzés 3. félévében. Ezért a gyakorlati megvalósításukról még nem tudunk beszámolni. A „Fókuszban a diák” tantárgyunkat már harmadszor hirdetjük meg, így van tapasztalat, az iskolák és a hallgatóink visszajelzései pozitívak.