3. Oktatási Hivatal – A digitális tartalomszolgáltatás újdonságai és a megújuló hagyományos taneszközkínálat eredményei
2025 - Pintér Gergely – Több, mint egyszerű digitalizálás – Az MI-vezérelt okos tananyagok kora
A 21. századi oktatás egyik legnagyobb kihívása, hogy miként képes lépést tartani a technológia robbanásszerű fejlődésével, különös tekintettel a mesterséges intelligencia (MI) térnyerésére. Pintér Gergely, az Oktatási Hivatal Digitális Tananyagfejlesztési Osztályának munkatársa előadásában átfogó képet adott arról, hogyan integrálja a hivatal a legmodernebb technológiákat a Nemzeti Köznevelési Portál (NKP) és az okostankönyvek rendszerébe, bemutatva az elmúlt év leginnovatívabb fejlesztéseit a szerephálóktól kezdve a vertikális AI koncepciójáig.
A tananyagfejlesztés útja: Gutenbergtől a Chatbotokig
Az oktatási tartalmak fejlődése hosszú utat járt be az elmúlt évszázadokban. A kézzel írott és másolt kódexektől a Gutenberg-galaxis nyomtatott könyvein át eljutottunk a digitalizáció korába, amely alapjaiban változtatta meg az információhoz való hozzáférést. A kezdeti lépéseket a tankönyvek egyszerű digitalizálása, a PDF-formátumok megjelenése jelentette, amelyet az interaktív, SCORM-szabványra épülő, „LEGO-szerűen” felépíthető tananyagok követtek. A Web 2.0 forradalma hozta el a felhasználó-központúságot, ahol a vizuális élmény és a tartalomfogyasztás élvezhetősége került előtérbe.
Ma azonban egy újabb „evolúciós lépcsőfok” előtt állunk: a mesterséges intelligencia és az információrobbanás korában. A világ megismerése olyan mértékű adatmennyiséggel árasztja el a diákokat, amellyel a hagyományos módszerekkel már nehéz lépést tartani. Ahogy Pintér Gergely fogalmazott, a Comenius-féle világkép – amely egy vékony könyvben képes volt vizuálisan leírni a világot – ma már csak egy végtelenül vékony szelete a valóságnak.
MI: Lufi vagy a jövő alapköve?
Az előadás egyik központi kérdése a mesterséges intelligencia szerepének reális értékelése volt. Bár pár éve azt vártuk, hogy az MI mindent megváltoztat, és ez részben be is igazolódott, felmerül a kérdés: nem egy technológiai lufiról beszélünk-e? A dollármilliárdos befektetések ellenére a nyelvi modellek fejlődése (a 4-es és 5-ös verziók között) nem hozta el azt a drasztikus ugrást, amit a szuperintelligencia megjelenésétől vártak. Az Oktatási Hivatal stratégiája ezért nem a technológia mindenáron való, kritika nélküli átvétele, hanem annak asszisztensként való alkalmazása. A cél nem az emberi munkaerő kiváltása, hanem a szakértői tudás hatékonyabbá tétele. A fejlesztők a generatív modelleket a prototípusok készítésére, a kódírás gyorsítására és a munkafolyamatok optimalizálására használják. Egy bemutatott példán keresztül látható volt, hogyan képes az MI percek alatt létrehozni egy működő tudományos számológép-applikációt, amelyet aztán a szakemberek finomhangolnak. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a mindössze 13 fős fejlesztői csapat hatékonyabban tudja kezelni a hatalmas tananyagbázist.
A „Vertikális MI” és a „Tekla” koncepciója
A generatív mesterséges intelligencia (például ChatGPT) oktatási célú felhasználásának egyik legnagyobb gátja a hallucináció és a hitelesség kérdése. A diákok könnyen használják ezeket az eszközöket házi feladatok megírására, ezért az oktatási rendszernek olyan megoldást kell kínálnia, amely támogatott, fejlesztő jelleggel csatornázza be ezt a technológiát.
Az Oktatási Hivatal válasza erre a „vertikális MI” létrehozása. Ez a koncepció egy olyan specifikált nyelvi modellt takar, amelyet nem a teljes internettel, hanem egy validált, pedagógiailag ellenőrzött, szűkebb, ám megbízható tudásbázissal vérteznek fel. Az okostankönyvek és a Nemzeti Köznevelési Portál (NKP) fejlesztései során létrehozott több mint 45 000, önálló tanulásra alkalmas, zártvégű feladat és akkreditált tartalom képezi azt az alapot, amelyre ez a rendszer épülhet.
A jövőképben – a jelenleg „Tekla”-ként elnevezett – oktatási asszisztens nem csupán egy passzív kereső, hanem egy fejlesztés alatt álló, tesztidőszakát élő avatár vagy chatbot, amely személyre szabott módon, a diák tudásszintjéhez és üteméhez igazodva adja át az ismereteket. Ez a rendszer képes lehet a mikrotanulási folyamatok támogatására, és segíthet leküzdeni a diákok gátlásait, akik esetleg nem mernek kérdezni az órán, de egy chatbottal bátrabban kommunikálnak. A távolabbi jövőben pedig megjelenhet a „láthatatlan” vagy beágyazott AI (Ambient Intelligence), amely szenzorokon és környezeti érzékelőkön keresztül segíti a tanulási folyamatot.
Innovatív fejlesztések az okostankönyvekben
Az előadás során számos konkrét, a közelmúltban megvalósult vagy frissített fejlesztést ismerhettek meg a résztvevők, amelyek az élményalapú oktatást és a hatékonyabb ismeretátadást szolgálják.
1. Interaktív szerephálók és gráfos reprezentáció
Az irodalmi művek feldolgozását segítő szerephálók jelentősen megújultak. A rendszer gráfos reprezentációval ábrázolja a művek karaktereit és kapcsolataikat. A vizualizáció dinamikus: az idővonalon haladva a gráf változik, a szereplők kapcsolatai átrendeződnek, a csomópontok mérete pedig jelzi az adott karakter súlyát az aktuális cselekményben. Különlegesség, hogy a karakterekhez tartozó leírásokat, valamint a hiányzó illusztrációkat és hanganyagokat mesterséges intelligencia segítségével generálták, melyeket szerkesztők validáltak.
2. MEMORA: Az önszabályozó tanulás eszköze
A MEMORA fejlesztés a tanulókártyák módszertanát emeli digitális szintre. Ez a rendszer nem csupán a fogalmak magolását segíti, hanem az önértékelés fejlesztését is. A diákoknak el kell dönteniük egy-egy kártyáról, hogy ismerik-e a rajta szereplő fogalmat, majd a tanulási folyamat végén statisztikákat kapnak teljesítményükről. A cél, hogy a fogalmak a „nem tudom” pakliból a „tudom” (zöld) pakliba kerüljenek. A folyamatot egy kvízjáték zárja, amely valós visszajelzést ad a megszerzett tudásról.
3. Preparált verselemzés
Az érettségire való felkészülést támogatja a megújult verselemző modul. A felületen a versszöveg mellett különböző szempontrendszerek (kapcsolók) jelennek meg. Ha a diák aktivál egy szempontot, a vers vonatkozó részei kiemelődnek, és magyarázó szövegek jelennek meg hozzájuk. Ez a strukturált, vizuális megközelítés segít a verselemzés logikájának elsajátításában.
4. Virtuális szabadulószobák
A gamifikáció (játékosítás) egyik legizgalmasabb eleme a tantárgyi szabadulószobák bevezetése. Ezek nemcsak irodalomból, hanem kémiából és történelemből is elérhetők. A diákoknak különböző útvonalakat kell bejárniuk, és feladatokat kell megoldaniuk ahhoz, hogy információmorzsákat szerezzenek a „kijutáshoz”. Ez a módszer az aktív, felfedező tanulást ösztönzi.
5. Multimédia és animációs tartalmak
A vizuális szemléltetés erősítésére rövid, motiváló animációk készültek. Az előadáson bemutatott „Bábel örökösei” című animáció például a nyelvek sokszínűségét és a bibliai történetet köti össze nyelvészeti tényekkel, segítve a szövegértést és a figyelem fenntartását. Emellett a megzenésített memoriterek továbbra is fontos részét képezik a kínálatnak, segítve a versek rögzítését.
Gamifikáció és tantárgyi integráció
A fejlesztések egyik közös nevezője a játékosítás. A magyar nyelv tantárgyban például pontok, trófeák és rangrendszerek ösztönzik a diákokat a feladatok megoldására és az ismétlésre. A rendszer 6–8 különböző feladatmotort használ, amelyek visszamenőlegesen is beépülnek a régebbi tananyagokba.
Kiemelkedő az a törekvés is, amely a tantárgyközi kapcsolatokat (szinergiákat) erősíti eddig nem reprezentált módon. Jó példa erre a nyelvtan és a földrajz összekapcsolása: a nyelvjárások tanításánál interaktív térképek, diagramok és hangzóanyagok segítik a megértést, így a diákok egyszerre mélyíthetik el földrajzi és nyelvészeti ismereteiket.
Összegzés
Pintér Gergely előadása rávilágított arra, hogy az Oktatási Hivatal Digitális Tananyagfejlesztési Osztálya tudatosan és innovatívan nyúl a legújabb technológiákhoz. A mesterséges intelligencia nem csodaszerként, hanem hatékony eszközként jelenik meg, amely segíti a fejlesztők munkáját és személyre szabottabbá teszi a tanulást. Az NKP-n bárki számára ingyenesen elérhető, akkreditált tartalmak – a szerephálóktól a szabadulószobákig – mind-mind azt a célt szolgálják, hogy a magyar köznevelés sikeresen adaptálódjon a digitális kor kihívásaihoz, viszont a tanulás élményszerű, ugyanakkor szakmailag megalapozott folyamat maradjon.
