11. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem
2025 - Dr. Racsko Réka PhD., Lengyelné Dr. Molnár Tünde – Hallgatói tapasztalatok a gyakorlatorientált pedagógusképzés első évéből
Absztrakt
Az előadás célja, hogy bemutassa a gyakorlatorientált pedagógusképzés első évének hatásait az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem pilot programjában részt vevő tanár- és tanítószakos hallgatók célcsoportja szempontjából. A kutatás a hallgatók bemeneti jellemzőinek – alapvető pszichológiai szükségletek, tanulmányi motiváció, transzverzális kompetenciák és pályaválasztási attitűdök – feltárására, valamint a kimeneti tapasztalatok elemzésére fókuszált. A vizsgálat kvantitatív és kvalitatív mérőeszközökre épül, többek között validált skálákra (APPS, AMS-HUN) és saját fejlesztésű kérdőívekre.
Eredményeink azt mutatják a hallgatók erős belső motivációval és magas autonómiaélménnyel érkeznek a képzésbe, kompetenciafejlődésükben pedig a valós iskolai helyzetek, a reflektív tevékenységek és a mentorálás játszanak meghatározó szerepet. A levelezős hallgatók esetében ugyanakkor jelentős időterhelés és a kötött időbeosztásuk miatt szervezési nehézségek jelentkeznek. A hallgatói visszajelzések alapján a képzés továbbfejlesztése a rugalmasság növelése, a gyakorlatok szervezésének finomhangolása és az elméleti képzés gyakorlati alkalmazhatóságának bővítése felé mutat. A kutatás egy mérési koncepció részeként az első év eredményeit tartalmazza, amelyet további mérések követnek a tíz féléves képzési idő alatt.
Kulcsszavak: pedagógusképzés, gyakorlatorientált oktatás, szakmai identitás, tanári motiváció, kompetenciafejlődés
1. Bevezetés
A pedagógusképzés hazai és nemzetközi megújulása egyre hangsúlyosabban épít a gyakorlatorientált oktatási modellekre, amelyek célja a pályaidentitás korai megerősítése és a hallgatók szakmai szocializációjának támogatása. Magyarországon különösen aktuális ez a kérdés, hiszen a pedagógus-utánpótlás biztosításához olyan képzési struktúrára van szükség, amely képes választ adni a változó munkaerőpiaci és társadalmi elvárásokra. Az előadás egy olyan pilot program eredményeit mutatja be, amely az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen valósult meg, és amely a tanárképzés gyakorlati elemeinek hangsúlyosabb integrációját tűzte ki célul. A pilot programban két nagy hallgatói csoport vett részt: az osztatlan tanárszakosok és a tanítószakos hallgatók. Az osztatlan tanárszakosok között 96 levelező és 63 nappali hallgató szerepelt, így összesen 159 fő vett részt. A tanító szakos hallgatók közül 129 levelező és 9 nappali hallgató, tehát 138 fő képezte a másik almintát .A program teljes hallgatói populációja tehát közel 300 fő volt.
„A részt vevő hallgatók életkori eloszlása vegyes képet mutat: a legtöbben 26–35 év közöttiek, de a 18–25 éves korosztály is jelentős arányban képviselteti magát. A tagozat szerinti megoszlás alapján a levelezősök vannak többségben: 58%, míg a nappalisok aránya 42%. A tanítási tapasztalat tekintetében a többségnek, 71%-nak nincs még pedagógiai gyakorlata, viszont 29% már tanított, ami fontos szempont a tapasztalatok értelmezésénél, hiszen eltérő kiindulópontból lépnek be a képzésbe.”
2. Módszertan
A kutatás kvantitatív és kvalitatív adatgyűjtési eljárások kombinációjára épült. A kutatás több mérési szakaszból állt, és komplex módszertant alkalmazott, amelynek célja kettős:
- feltárni, milyen motivációkkal, pszichológiai szükségletekkel és kompetenciákkal érkeznek a hallgatók a képzésbe;
- értékelni, milyen hatással van rájuk a gyakorlatorientált modell első évének tapasztalata.
A képzés hatékonyságának megítélése szempontjából különösen fontos annak vizsgálata, hogyan változik a hallgatók szakmai elköteleződése, önreflexiós képessége és módszertani tudása.
A bemeneti szakaszban négy adatfelvételi eszközt alkalmaztunk: az Alapvető Pszichológiai Szükségletek Skáláját (APPS), az Akadémiai Motivációs Skálát (AMS-HUN) (Tóth-Király és mtsai, 2017), a transzverzális kompetenciák (Dávid és mtsai, 2022) felmérésére szolgáló saját fejlesztésű mérőeszközt, valamint a pedagóguspályával kapcsolatos előzetes vélekedéseket vizsgáló kérdőívet. A kimeneti mérés során 25 itemes kérdőív készült, amely a gyakorlati tapasztalatokat, az elégedettséget, a szakmai fejlődést és a tanári identitás alakulását vizsgálta.
A kvalitatív adatok között szerepeltek a hallgatók szöveges válaszai, a metaforaelemzés, valamint az oktatókkal folytatott szakmai megbeszélésekből származó megfigyelések. A későbbi években interjúk, kérdőíves vizsgálatok és reflektív naplók is részét képezik a longitudinális vizsgálatnak.
3. Eredmények
3.1. Bemeneti eredmények
A hallgatók autonómiaélménye kiemelkedően magas volt, ami arra utal, hogy döntésük saját belső meggyőződésükből fakadt. A kompetencia- és kapcsolati szükségletek kiegyensúlyozott képet mutattak, amely kedvezően hat a tanulmányi jóllétre és a motivációra. Az AMS-HUN eredményei alapján a hallgatók belső motivációja volt a legerősebb, amit az önfejlesztés, a tanulás iránti érdeklődés és a pedagógusi pálya választásának tudatossága támasztott alá. Az amotiváció alacsony értékei azt jelzik, hogy a hallgatók többsége elkötelezett a pedagóguspálya iránt.
A transzverzális kompetenciák mérése rámutatott arra, hogy a hallgatók önszabályozási, digitális és problémamegoldó készségei fejlettek, ugyanakkor az idegen nyelvi és vállalkozói kompetenciáik fejlesztésre szorulnak, amelyeket az egyetem felzárkóztató kurzusok kínálásával évek óta támogat.
3.2. Kimeneti eredmények
Az első év végére a hallgatók szakmai fejlődésének legfontosabb tényezője a valós iskolai környezetben szerzett tapasztalat volt. A hospitálások, az óralátogatások, a mikrotanítások és a reflektív feladatok egyértelműen erősítették a módszertani kompetenciákat és a pedagógiai identitás kialakulását. A hallgatói visszajelzések szerint a gyakorlati órák segítették leginkább a tananyag megértését és alkalmazását, valamint hozzájárultak a tanári szerep komplexitásának megtapasztalásához, különösen a konfliktuskezelés, a felelősségvállalás és a tanulói sokféleség kezelésének területein.
A hallgatói visszajelzések alapján a gyakorlati órák nagyban segítették a tananyag megértését és az alkalmazásra való képességet. Többen kiemelték, hogy a pedagógusi lét komplexitásának – például konfliktuskezelésnek, pszichológiai helyzetek kezelésének – megtapasztalása nélkülözhetetlen volt A képzés lehetőséget adott a valós iskolai helyzetek megismerésére, az önreflexió fejlesztésére és a pedagógiai identitás formálására. A visszajelzések megerősítik, hogy a gyakorlatorientált modell jól szolgálja a pályaalkalmasság és a szakmai elköteleződés fejlesztését.
A hallgatók jellemzően pozitívnak ítélték az oktatókkal és mentorokkal folytatott együttműködést, ugyanakkor a jövőben nagyobb rendszerességű és strukturáltabb visszajelzéseket igényeltek. A levelezős hallgatók különösen hangsúlyozták az időterhelésből és a gyakorlatok rugalmatlan szervezéséből fakadó nehézségeket. A hallgatói javaslatok között szerepelt a saját intézményben teljesíthető gyakorlat lehetősége, a gyakorlatok időpontjainak előre tervezése, valamint az elméleti képzés gyakorlati alkalmazhatóságának erősítése.
4. Konklúzió
A bemeneti és kimeneti eredmények összevetése azt mutatja, hogy a gyakorlatorientált pedagógusképzés hatékonyan támogatja a hallgatók szakmai fejlődését. A magas belső motiváció és autonómiaszint kedvező alapot biztosít a képzés számára, amelyet a valós helyzetekhez kapcsolódó tanulási élmények tovább erősítenek. A pedagógiai identitás alakulását jelentősen segítik a reflektív feladatok és a társas támogatás különböző formái, ugyanakkor a képzés strukturális keretei – különösen a levelezős hallgatók esetében – finomhangolást igényelnek.
Az eredmények alátámasztják azt a nemzetközi tendenciát, amely szerint a gyakorlati elemekre épülő pedagógusképzés növeli a hallgatók elköteleződését és pályaalkalmasságát (Deci & Ryan, 1985; Tóth-Király et al., 2017). Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra is, hogy a gyakorlati tapasztalatok önmagukban nem elegendőek, szükséges hozzá a pilot során kialakított rendszer, amelynek része az átlátható, jól szervezett képzési struktúra, mentori támogatás és az elméleti tudás alkalmazhatóságának tudatosítása.
A pilot program első évének eredményei arra utalnak, hogy a gyakorlatorientált pedagógusképzés jelentős pozitív hatással van a hallgatók motivációjára, szakmai identitására és kompetenciafejlődésére. A hallgatói visszajelzések alapján azonban egyértelmű, hogy a képzés további fejlesztése szükséges, különösen a rugalmasság, a gyakorlatok szervezése és az elméleti képzés modernizálása terén.
A hosszú távú kutatás következő szakaszaiban a 9. félévben újabb kérdőíves mérés következik, majd a 10. félév után interjús vizsgálat mélyíti el a tapasztalatok értelmezését. A longitudinális vizsgálat részeként a reflektív naplók elemzése lehetővé teszi a hallgatók szakmai útjának feltárását. Ezek az eredmények hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a 2021-től működő Eszterházy pedagógusképzési modell a tanárrá válás folyamatának egy olyan adaptív, hallgatóközpontú rendszere legyen, amely hatékonyan támogatja a jövő pedagógusainak felkészítését.
Hivatkozások
Deci, E. L., & Ryan, R. M. (1985): Intrinsic motivation and self-determination in human behavior. New York: Plenum.
Dávid M. és mtsai (2022): Kompetenciamérő kérdőív fejlesztése az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen. RRF-2.1.2-21-2022-00033 projekt.
Tóth-Király, I., Orosz, G., Dombi, E., Jagodics, B., Farkas, D., & Amoura, C. (2017): Cross-cultural comparative examination of the Academic Motivation Scale using exploratory structural equation modelling. Personality and Individual Differences, 106, 130–135.
